DÖK – SZMSZ

A Szent Angéla Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

Bevezetés
A Szent Angéla Iskola a Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzata, a diákság egyetértése és döntése alapján iskola diákönkormányzat működik.
A Diákönkormányzat célja a hatályos oktatási törvény, végrehajtási rendeleteinek kereti között:

1. a tanulói jogok és kötelességek összhangjának biztosítása;
2. a tanulók (diákok) érdekképviseletének és érdekvédelmének megszervezése, és végrehajtása;
3. az iskolai és iskolán kívüli közéletben való részvétel lehetőségeinek megteremtése és támogatása, a diákok megismertetése a modern demokrácia elméletével és gyakorlatával, az önkormányzati jogok gyakorlása útján a demokratikus állampolgári jogok gyakorlására való felkészítés.

E célok elérése érdekében az iskola tanulói közössége a Szent Angéla Iskola Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatát az alábbiakban állapítja meg.
I. fejezet
Általános rendelkezések
1. szakasz
A diákönkormányzat neve: Szent Angéla Iskola Diákönkormányzata (továbbiakban: diákönkormányzat, illetve DÖK)
Címe: Budapest, 1024. Ady Endre u. 3.

1. § A diákönkormányzat önkormányzati elven, demokratikus módon, ügyeit széleskörű nyilvánosság előtt intéző szervezet.
2. § A diákönkormányzat tevékenységében alanyi jogon részt vehet az iskola valamennyi nappali tagozatos tanulója, aki elfogadja a Szervezeti és Működési Szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) rendelkezéseit.
3. § Mivel a diákönkormányzatok működését és abban való részvétel jogát, valamint a diákönkormányzat jogait és kötelességeit magas szintű jogszabályok szabályozzák, a diákönkormányzat és tevékenységében résztvevő tanuló jogait ezeken a jogszabályokon kívül csak ez az SZMSZ korlátozhatja.
4. § Senkit sem érhet hátrányos megkülönböztetés azért, mert a diákönkormányzat munkájában részt vállal és választott tisztséget visel. A diákönkormányzat elnökének kötelessége, hogy bármely diák ellen az iskola bármely tanára, vagy dolgozója által elkövetett sérelmet, jogtalanságot kivizsgálja, és az ügy súlyosságára tekintettel a helyzetnek megfelelő iskola és iskolán kívüli (pl.: iskolafenntartó) fórumokhoz forduljon. Az iskolán kívüli fórumokon – egyházi iskola lévén a fenntartót ill. az egyház illetékes szerveit értjük. Ez a védelem kiemelten vonatkozik olyan diákra, aki a diákönkormányzatban bármely tisztséget vállal. Az osztályok DÖK képviselőinek hozzá kell járulni az eset kivizsgálásához. Az eset megtárgyalását és a fellépő intézkedéseket az elnökség vezeti le, továbbá az elnökségé a döntés joga. Abban az esetben, ha tanárt ér sérelem egy diák részéről, a DÖK köteles ugyanúgy eljárni, mint a diákok védelmében.
5. § A DÖK elnöksége a diákönkormányzat egyetértésével, és a nevelőtestület véleményének meghallgatásával maga dönt saját működéséről és szerveinek hatásköréről.
6. § A DÖK elnökség köteles tájékoztatni döntéseikről, határozatairól 5 munkanapon belül az igazgatóságot, aki továbbítja a döntéseket, határozatokat a nevelőtestületnek. A döntésekkel, határozatokkal, ill. a döntések, határozatok el, vagy el nem fogadásáról mind a nevelőtestület, mind a DÖK részéről felmerült kérdésekre, a kérdezett félnek 14 napon ( munka-, ill. munkaszüneti napok beleszámításával) belül köteles érdemi választ kell adnia, kivéve, ha az egyik fél válaszát külső tényezők befolyásolják.
7. § Az iskola vezetése köteles a diákönkormányzat működésének biztosítása céljából lehetőség szerint az infrastrukturális, személyi és dologi feltételeket biztosítani. Az Igazgatóság köteles tájékoztatni a Diákönkormányzatot, a Diákönkormányzat elnöke, vagy a diákokat patronáló tanár által a diákot érintő valamennyi kérdésben10 napon belül ( munka-, ill. munkaszüneti napok beleszámításával). A Diákönkormányzat által kért információkra tíz napon belül köteles érdemi választ adnia a DÖK elnökségének.

2. szakasz

8. § A diákönkormányzat tagjai jogaikat közvetlenül, illetve közvetve választott képviselők útján gyakorolják, mégpedig osztályközösségi (továbbiakban: osztály) keretek között.
9. § hk.
10. § A képviselő tagsága megszűnik: lemondással, visszahívással, kizárással, a tanulói jogviszony megszűnésével, alkalmatlanná válás esetén. Alkalmatlanná válik egy képviselő, ha a kötelességét többszörösen megszegi(alkalmanként való megszegésért figyelmeztetés jár), vagy egy helyzet adta esetnél bizonyosodik be a képviselő alkalmatlansága. A megüresedett helyekre lehetőség szerint a képviselő (volt) osztálya egy újabb tagot delegál a Diákönkormányzatba. Súlyos és durva hibánál a büntetés örökös kizárás a DÖKből, melyet az elnökség szabhat ki és oldhat fel. Visszahívás esetén, a nevelőtestületnek és az elnökségnek kell egyeztetni a képviselő posztjáról.
11. § Bármely tisztségre a képviselőválasztás és a visszahívás szabályait a DÖK elnöksége határozza meg az SZMSZ és a hatályos jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével.
12. § l.:60.§
13. § A megválasztott képviselők, amennyiben rendelkeznek választóik konkrét ügyekben megfogalmazott véleményével, attól nem térhetnek el, azt kötelesek képviselni(ésszerű szellemi keretek között). A képviselők kötelessége, hogy minden kérdésben, amelyben nem rendelkeznek kötött mandátummal, meggyőződésük és felelősségük szerint az iskola és diáktársaik jövőjét és jobblétét mindig szem előtt tartva lássák el. A képviselőket terheli az utólagos beszámolási kötelezettség. A képviselők tagságuk megszűnéséig minden helyzetben jogosultak és kötelesek osztályuk nevében fellépni. Az osztály által DÖKbe delegált képviselők kötelessége a választottak képviselete érdekében a DÖK ülésein megjelenni, és aktívan részt venni. Felmentés, betegség esetén a megjelenés nem kötelező. E pontban rögzített kötelezettségek betartásának ellenőrzésére és az esetleges szankciók és eljárások kidolgozására a DÖK elnöksége jogosult. A felügyelő bizottság kötelessége, hogy felügyelje a képviselők nem megjelenésének esetén a felmentést és betartassa az SZMSZ-t. A felügyelő bizottság tagjai: az elnökség által felkért tanár az igazgatóságból, egy ő általa felkért tanár, és 2 diák, akiket a képviselők közül sorsol a DÖK.
14. § Egyetlen képviselő, osztály-beleértve az osztályfőnökét- sem támaszthat követeléseket olyan döntésekkel és határozatokkal szemben, amelyeket a DÖK bármely szerve akkor alkotott, amikor a képviselő nem felmentett esetben nem volt jelen, illetve az osztály nem felmentett esetben nem volt képviseltetve, vagy véleményét a döntési folyamat során nem mondta el személyesen a DÖK ülésen és az érintett testületeknek. Ha egy osztály nem tudja magát képviseltetni egy gyűlésen, akkor a képviselőjük által felkért személy képviselheti az osztályát, felkérhet tanárt, diákot, vagy a DÖK elnökségét. Egy képviselő akkor képviseli az osztályát egy gyűlésen, ha az ülés elejétől a végéig, vagy a megvitatni való kérdés megtárgyalásáig aktívan részt vesz. Akkor képviselő osztályát a képviselő, ha minden olyan gyűlésen képviseli osztályát, amelyiken nincs felmentve.
15. § l.:61.§ és 62.§

II. fejezet
A diákönkormányzat szervezeti és felépítési működése
1. szakasz

16. § A diákönkormányzat szervei:

a) Diákközgyűlés
b) Tanulóközösségek, diákkörök
c) Diákönkormányzat
d) Diákokat patronáló tanár
e) Diákönkormányzat Elnöksége
f) Felügyelő Bizottság
g) alkalmanként az elnökség által felkért személyek 1 feladat ellátására
h) jegyző.
2. szakasz
Diákközgyűlés

17. § A diákközgyűlést a Diákönkormányzat Elnöksége hívja össze szükség szerint.
18. § A Diákközgyűlés a diákönkormányzat működésének és a tanulói jogok érvényesülésének biztosításának legmagasabb szintű fóruma és döntéshozó szerve, amelynek tagja az iskola összes diákja. A Diákközgyűlésen részt vesz az intézmény minden tanára, az Igazgatóság tagjai, valamint a diákok ügyeivel közvetlenül foglalkozó dolgozója, valamint a Diákönkormányzat által felkért személyek. Szavazati joggal csak az iskola diákjai rendelkeznek. A DÖK elnökségéé a döntés joga.
19. § A Diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat elnöke kezdeményezheti, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli Diákközgyűlés a diákok 25%+1 fő írásbeli kezdeményezése alapján a diákönkormányzat elnöke, az iskola igazgatója, a diákokat patronáló tanár kezdeményezheti. Diákközgyűlést diákság is kezdeményezhet ha a közhangulat úgy kívánja. A diákközgyűlés elrendeléséről a DÖK elnöksége dönt figyelembe véve a diákok kívánságát és az eset szükségességének mértékét.
20. § A diákközgyűlés az alábbiakban

-véleményezési jogot gyakorol:
a) a nevelőtestület diákokat érintő valamennyi döntéséről;
b) Diákönkormányzat elnökének és a diákokat patronáló tanár személyéről
c) az iskolaszékben résztvevő diákok személyéről;
d) a diákönkormányzat pénzeszközének felhasználásáról;
e) a Diákönkormányzat határozatairól, a Diákönkormányzat által kidolgozott szabályokról és eljárásokról;
f) egyéb az iskolát és a diákokat érintő kérdésekben;
g) az iskolai szabályzatok diákokat érintő kérdéseiben;
-egyetértési (vétó) jogot gyakorol:
a) az SZMSZ-ben foglaltakkal kapcsolatban;
b) egyes diákok ellen foganatosított intézkedésekkel kapcsolatban;
-döntési jogot gyakorol:
a) ügyrendjének és napirendjének elfogadásáról;
b) az SZMSZ elfogadásáról;
c) beszámoltatja a Diákönkormányzat a két ülés közt végzett munkájáról;
d) a Felügyelő Bizottság létrehozásáról, tagjainak személyéről;
e) a Diákönkormányzat feloszlatásáról.

21. § Abban az esetben, amikor a döntés több változat közül meghozható, a diákközgyűlés ülés nélkül írásban szavazhat, ha az iskola diákjainak minimum kétharmada igényt tart rá, diáknépszavazást lehet tartani amelynek az eljárást a DÖK elnöksége dolgozza ki és hajtja végre. Lehetőség van diák-népszavazás kezdeményezésére és panasz, kérés benyújtására is. Ennek eljárását a DÖK dolgozza ki.
22. § A diákközgyűlésen a DÖK elnöksége és az Igazgatóság egyik tagja beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a gyermek és a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a DÖK és az iskola vezetőségéhez, képviselőihez. A DÖKnek feltett kérdésre a DÖK elnökség válaszol.
23. § A diákközgyűlés napirendi pontját a közgyűlés megkezdése előtt legalább 7 munkanappal nyilvánosságra kell hozni. A DÖK ülés napirendi pontját az ülés előtt legalább 2 munkanappal kell közölni a képviselőkkel.
24. § Az üléseket a diákönkormányzat elnöksége vezeti, de ezt a jogát bárkire átruházhatja.
25. § Az ülések nyíltak, azonban az elnökség elrendelhet zárt ülést. A DÖK döntéseit, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, mely a jegyző által le lesz jegyezve. Személyeket érintő szavazásnál a szavazás titkos. A DÖK feloszlatásához a képvieslők legalább háromnegyedének egyetértő szavazata szükséges.

3. szakasz

Tanulóközösségek, diákkörök

26. § Az osztályok a Diákönkormányzatba két képviselőt választanak.
27. § Diákköröknek tekinthető minden az iskolai SZMSZ által annak nyílvánított közösség, valamint e szabályozás szerint minden legalább tizenöt diáktagot számláló közösség, amely határozott céllal és képviselettel rendelkezik.
28. § A diákkörök döntenek saját képviseletükről és működésükről. A diákkörök 2 főt delegálhatnak a diákönkormányzatba.

4. szakasz
Diákönkormányzat

29. § Az osztályközösségek két-két képviselőjéből a diákönkormányzat elnökéből, a diákokat patronáló tanárból állo legfontosabb érdekképviseleti és érdekvédelmi, valamint a diákönkormányzat operatív feladatait ellátó, a Diákközgyűlések közötti időszakban döntéshozó testülete a Diákönkormányzat, mely minden hónapban legalább egyszer ülésezik.
30. § A diákönkormányzat szükség szerint, de havonta legalább egyszer rendes ülést tart, amely akkor határozatképes, ha a Diákönkormányzati tagok legalább 1/3-a képviselteti magát. A részvételi arány továbbá függ az eset fontosságától is. Ha fontos minimum 2/3-nyi ha nem minimum 2 osztálynyi a mimimális részvételi arány.
31. § A teljes jogú tagok jogait és kötlezettségeit a Diákönkormányzat határozza meg az iskolai és a diákönkormányzati Szervezeti és Működési Szabályzat alapján. Azok a diákok, akik a Diákönkormányzatnak nem tagjai, de munkájukkal segítik a Diákönkormányzat munkáját, a Diákönkormányzat által meghatázotott jogokat élveznek. Ezek a jogok azonban nem lehetnek azonosak a Diákönkormányzat teljes jogú tagjainak jogával.
32. § A diákönkormányzat gyűlését a diákönkormányzat elnöksége hívja össze. Rendkívüli ülés összehívását a Diákönkormányzat bármely tagja kezdeményezheti. Az iskola diákjainak 10%-a írásban kezdeményezheti a rendkívüli ülés összehívását. A rendkívüli ülést a DÖK elnöksége hagyja jóvá.
33. § Az üléseket a diákönkormányzat elnöksége vezeti, de ezt a jogát bármely Diákönkormányzati tagra átruházhatja.
34. § Az ülések nyíltak, az elnök indokolt esetben zárt ülést rendelhet el. A napirendi pontokhoz bármely az ülésen jelen lévő hozzászólhat, ha erre az ülést levezető elnöktől engedélyt kap.
35. § A diákönkormányzat képviselői -egyszerű szótöbbséggel- zárt ülés elrendeléséről határozhatnak bármely képviselő javaslatára. A zárt ülésen a képviselőkön kívül részt vehet az a személy, akinek a Diákönkormányzat jelenlévő képviselőinek minősített többsége engedélyt ad.
36. § A DÖK elnökségét az elnökök, jegyző és az elnök által utólagosan bevont személy -ha erre az elnökök ezen jogára igényt tartanak- alkotják A jegyző és az utólagosan bevont személy tanácsadói feladattal van ellátva, döntási joguk nincs, ha az elnökök nem rendelik másképp. Az utólagosan bevont személy, az iskola bármely tanulója lehet.
37. § A DÖK elnökségének működését valamint feladat- és jogkörét a DÖK és elnöksége dolgozza ki.A DÖK elnöksége minden esetben döntési és véleményezési jogot gyakorol.
38. § A Diákönkormányzat ügyrendjénel tartalmaznia kell a következőket:

a) a szavazás rendje és hozzászólások szabályozását;
b) a képviselők jogait és kötelezettségeit;
c) a döntések előkészítésének menetét, a viták, hatáozathozatalok rendjét;
d) az elnökség és a Diákönkormányzat működési rendjét;
e) a Munkaterv megalkotásának módját.

39. § A Diákönkormányzat jogai:
    -Véleményezési és véleménynyílvánítási jog:
    a) az intézmény működésével kapcsalatos valamennyi kérdésben;
    b) a tanulókat érintő valamennyi kérdésben;
    c) a tanuló ellen folyó fegyelmi eljárásban;
    d) a felsőbb jogszabályokban biztosított valamennyi kérdésben;
    e) a nevelőtestület által a diákokat érintő valamennyi kérdésben;
    f) az intézményi pályázatokról;
    g) az iskola pedagógiai programjáról, az iskola távlati terveiről, az iskola által szervezett programokról;
    h) az iskolai létesítmények működési rendjének megállapításában;
    i) a fakultációkról, a sávokról, egyéb az iskola távlati terveiről, az iskola álal szervezett délutáni programokról;
    j) az iskolai SZMSZ-ben foglaltakról;
    k) az iskola vezetőinek személyéről, az intézmény megszűntetéséről, átszervezéséről, nevének megváltoztatásáról; l)a diákönkormányzat által alapított kitüntetések, címek adományozásáról.
    2. Döntési jog:
    a) a diákközgyűlés összehívásáról;
    b) a Diákönkormányzat elnökének személyéről;
    c) a pénzeszközök felhasználásáról;
    d) a diákprogramok megszervezéséről, tervezéséről, lebonyolításáról;
    e) tisztségekről (pl: diákújság-szerkesztőség) és a tisztségviselők személyéről;
    f) a pályázatok kiírásáról, elbírálásáról;
    g) az SZMSZ megvitatása, megváltoztatása (a változott részeket a diákközgyűlés megvitatja);
    h) a szervezett véleménynyilvánítási módjairől, végrehajtásáról;
    i) a saját működéséről, napirendjéről;
    3. Egyetértési (vétó) jog:
    a) az iskolai diákképviselők, diákközösségek iskolák közötti kapcsolattartás formáiról és rendjéről;
    b) a házirend elfogadásában, módosításában;
    c) az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott pontjaiban;
    d) az ifjúságpolitikai pénzeszközök felhasználásáról;
    e) a szociális juttatások, tankönyvvásárlási támogatás rendjéről és elveiről;
    4. Egyéb jogok:
    a) a javaslattételi jog: az iskola vezetésének intézkedések megtételére, személyi javaslatokról;
    b) kapcsolatokat épít, és ápol más diákszervezetekkel, iskolákkal, gondozza az iskola hagyományait;
    c) más diákokat is érintő kérdésekben határozatokat, döntéseket hozhat, valamint véleményt nyilváníthat;
    d) képviseli az iskola diákjait, védi jogait, ennek érdekében intézkedéseket, határozatokat hozhat.
    Továbbá a felsőbb jogszabályban meghatározott jogok és kötelezettségek.
40. § Mivel a Diákönkormányzat az iskola diákjait képviseli, ezért határozatait, döntéseit, véleményeit a diákok szervezett véleménynyílvánításának kell tekinteni.
41. § A Szent Angéla Iskolában tanuló diákkörök képveslői tanácskozási joggal részt vehetnek a Diákökormányzat és a Diákönkormányzat Elnökségének munkájában és ülésein.

5. szakasz
A diákokat patronáló tanár, a Diáönkormányzat Elnöksége, Bizottságok

42. § Amennyiben a Diákonykormányzat Elnöksége fontosnak, vagy egyszerűen hasznosnak látja, jogában áll még egy tanárt a tanári karból felkérni a diákokat patronáló tanár segítésére.
43. § A Diákönkormányzat és testületei jogszerű működését a diákokat patronáló tanár, a Diákönkormányzat elnöksége és a Felügyelő Bizottság ellenőrzi. A patronáló tanár elsődleges feladata: közvetítés a diákok és a tantestület között.
44. § A diákokat patronáló tanár jogai, és kötelességei:
    a. öt munkanapot meg nem haladó ideig a Diákönkormányzat elnökének helyettesítése, azon túl a Diákönkormányzat dönt a helyettesítésről;
    b. véleményezési és vélemény nyílvánítási jog a Diákönkormányzat működésével, döntéseivel, határozataival kapcsolatban, mint a Diákönkormányzat teljes jogú tagja; c. minden, a jogszabályokban, az iskolai SZMSZ-ben, a Diákönkormányzat által szabályozott jogok és feladatok;
    d. legalább kéthavonta köteles megjelenni a Diákönkormányzat ülésein, és egyeztetni az elnökséggel;
    e. köteles minden év elején a még hatályban lévő elnökkel bejelenteni, és levezetni a választásokat.
45. § A Diákönkormányzat saját és az iskola diákjainak képviseletére elnököt/elnökséget választ, aki(k) egyben a Diákökormányzat elnöke(i). Erre a tisztségre bárki jelölhető és válaztható, személyére a diákokat patronáló tanár és az iskola vezetősége véleményezési jogot gyakorol. Külön kiemelendő, hogy ezen SZMSZ nem tiltja több elnök létét, azonban maximális száma az elnököknek három fő lehet.
46. § Megválasztásának szabályait a Diákönkormányzat dolgozza ki az iskola vezetésének véleményének meghallgatása után.
47. § Amíg a Diákönkormányzat elnöke hivatalba nem lép, vagy akadályoztatva van, a diákönkormányzat elnöke rotációs rendszerben, havonkénti váltásban a Diákönkormányzat Elnökségének valamely tagjai.
48. § A Diákönkormányzat elnökének/elnökeinek jogköre:
    a. levezeti a Diákönkormányzat és a Diákközgyűlés üléseit;
    b. főbb kérdésekben kikéri a diákokat patronáló tanár, a diákok véleméynét;
    c. kinevezési jogok;
    d. aláírja a Diákönkormányzat határozatait;
    e. indokolt esetben elrendelheti a zárt ülést;
    f. Diákönkormányzat munkájának koordinálása;
    g. elvégzi a Diákönkormányzat határozataiban szereplő, valamint a szabályzatokban
    meghatározott feladatait;
    h. a diákokat patronáló tanárral közösen felelős a szabályszerű pénz- és
    vagyonkezelésért;
    i tanulmányi és fegyelmi ügyekben is képviseli a diákságot;
    j. a Diákönkormányzat által alapított címek, kitüntetések adományozása;
    k. döntések és határozatok felterjesztése, és elfogadása a Diákönkormányzat
    többségével.
    l. A diákönkormányzat elnöke elnöki jogát ideiglenesen, vagy a következő választásig bárkire átruházhatja
49. § A Diákönkormányzat elnökének szavazata kétszeres súlyozással számítandó, szavazategyenlőség esetén az ő szavazata dönt.
50. § A Diákönkormányzat elnökének akadályoztatása esetén a helyettes a 48. pontban felsorolt jogokat gyakorolja, azonban a 49. pontban foglalt rendelkezések rá nem vonatkoznak.

6. szakasz
A Felügyelő Bizottság és a Jegyző, az elnökség által felkért személyek

51. § A Felügyelő Bizottság tagjai:
    1) Az elnökség által felkért személy az Igazgatóságból
    2) A felkért személy által választott tanár
    3) 2 diák a képviselők közül, akik sorsolással lesznek kiválasztva, és csak gimnazisták lehetnek

52. § A Felügyelő Bizottság feladata:
    1) Az SZMSZ betartása, betartásnak ellenőrzése
    2) Felmentések számontartása
    3) Különböző választások tisztaságának ellenőrzése
    4) Egyéb, az elnökség által meghatározott feladatok
53. § A Felügyelő Bizottság csak és kizátólag az Igazgatóságnak, és a Diákönkormányzat Elnökségének köteles beszámolni, az észlelt szabálytalanságokról, melyek kivizsgálására az Igazgatóság, és az elnökség külön vizsgálócsoportot állíthat fel a Felügyelő Bizottság javaslatára.
54. § A Jegyző az elnökök által kinevezett személy, aki az elnökség által kidolgozott feladatokat köteles elvégezni, amely feladatok az írásbeli ügyek intézése, és a tanácsadás köré csoportosulódhatnak.
55. § A 2. fejezet 1.szakasz 16/g pontjában foglaltak szerint :“alkalmanként az elnökség által felkért személyek 1 feladat ellátására “ értelmezéseként: jogaikat és feladataikat, kinevezésükkör ismertetik a Dikákönkormányzat előtt, ha az elnökség úgy ítéli, titkos feladattal is megbízhatja.
56. § A felügyelő bizottság kizárhatja az 5. illetve 6. évfolyamokat az elnök személyének választásáról ha teljes egyetértésben a bizottság minden tagja megszavazza hogy a tapasztalt komolytalanságok, és a diákok kívánságának teljesítetlensége miatt nem szavazhatnak az elnök személyére

7. szakasz
A DÖK elnökség, a képviselők választásának szabályai

57. § Az elnök, vagy elnökök megválasztása a képviselők egyszerű többségével történik.
58. § Az elnökség tagjai: az elnök (esetenként több személy is lehet; erre való korlátozást lásd: 45.§ ), a jegyző, és igény szerint az alelnök. Közülük az elnök, vagy elnökök személyének meghatározása történik választással.
59. § Abban az esetben ha elnökség nyeri a választást, tehát az elnökségben több személy birtokolja az elnöki címet, abban az esetben az elnökség minden tagja ugyanolyan mértékben felelős döntéseikért, határozataikért.
60. § A választott képviselők mandátuma az adott tanévre szól, az elnökség mandátuma naptárilag egy évre (52 hét) szól. A választott képviselők elfoglalhatják posztjukat a DÖKben, ha vállalják a megbízatást, és a megválasztásuk után hatályban lévő SZMSZ-t ismerik és felelősséggel elfogadják.
61. § Minden diák választó és választható.
62. § Az osztályképviselők személyére jelölést adhat az osztály bármely tanulója, a tanév első osztályfőnöki óráján. Az osztályképviselő választás tisztaságára az osztályfőnökök felügyelnek, vagy a DÖK elnökség által felkért személyek. A DÖK elnökségét az osztályképviselők választják, akik osztályuk vagy saját belátásuk szerint szavaznak. Az 5. és 6. évfolyam kizárhatóakká válnak az elnök személye szavazásakor az 56.§ -ban foglaltak szerint. A DÖK elnökség választásának a tisztaságát a DÖK elnökség által felkért személyek felügyelik. A szavazás eredményét, részleteit az osztályképviselők ismertetik osztályukkal a választás utáni első osztályfőnöki órán. Amennyiben bármely választáson sérelem történik, bármely diák panaszt emelhet a DÖK elnökségénél, vagy osztályképviselőnél, akinek kötelessége 2 napon belül ( munka-, ill. munkaszüneti napok beleszámításával) értesíteni a DÖK elnökségét. Amennyiben a sérelem jogos, a választásra felügyelő személyek felelősségre vonhatóak az elnökség által.
63. § A Diákönkormányzat saját és az iskola diákjainak képviseletére elnököt/elnökséget választ, aki(k) egyben a Diákökormányzat elnöke(i). Erre a tisztségre bárki jelölhető és válaztható, személyére a diákokat patronáló tanár és az iskola vezetősége véleményezési jogot gyakorol.
64. § Külön kiemelendő, hogy ezen SZMSZ nem tiltja több elnök létét, azonban maximális száma az elnököknek három fő lehet.

III. Fejezet

A Diákönkormányzat gazdálkodása

65. § A Diákönkormányzat jogainak érvényesítéséhez és rendezvényeinek megrendezéséhez szükséges pénzeszközöket önállóan külső és belső forrás(ok)ból teremtheti meg.
66. § A DÖK elnökség felkérhet mellé tanárt az Igazgatóságból és a gazdasági vezetők közül bárkit.
67. § A Diákönkormányzat pénzét a diákokat patronáló tanár kezeli a Pénzügyi Bizottság egyetértésével.
68. § Az iskola költségvetéséből ifjúságpolitikai, illetve a tanórán kívüli tevékenységre fordítható pénzeszközökből átadott összeg felhasználható a Diákönkormányzat gazdálkodásához.
69. § A Pénzügyi Bizottság tanév végén zárszámadást köteles benyújtani a Diákönkormányzat Elnökségének, amely annak műkösését ellenőrzi, és aki azt a legközelebbi gyűlésen köteles a Diákönkormányzat elé tárni.
70. § A Pénzügyi Bizottság létszámát és működését és a Diákönkormányzat határozza meg.
71. § A Bizottság az iskola Igazgatójának és a Diákönkormányzat beleegyezésével alapítványokat, diákvállalkozásokat hozhat létre.

IV. Fejezet

Záró és átmeneti rendelkezések.
1. szakasz

72. § A Diákönkormányzat feladatai jogköréből, kötelességeiből és célkitűzéseiből következnek. Ezek közül a legfontosabbak:
    a. a véleménynyílvánítás és javaslattétel a diákokat érintő valamennyi kérdésben;
    b. a hozzá érkezett kérdésekre érdemi válasz adása;
    c. a Munkaterv megalkotása.
73. § A Diákönkormányzat kinyílvánítja, hogy fontos feladatának tekinti az iskola hagyományainak ápolását, az iskola fejlődését, más iskolákkal való kapcsolatok kialakítását és ápolását, illetve az iskola tanulóinak lelki, és kulturális fejlődését.
74. § Az elnöknek beiktatásakor megbízó levelet kell elfogadnia (aláírnia), amit előzőleg a DÖK képviselők, és a diákokat patronáló tanár, illetve az Igazgatóság egy tagja aláírt. A megbízó levél tartalma: Szent Angéla Iskola Diákönkormányzat elnökeként döntéseimet és határozataimat az SZMSZ ismeretében; a diákok képviseletében, az ő jogaik érvényesítésében és az iskola diákság fejlődésének tudatában hozom.

2. szakasz

75. § A Szent Angéla Iskola Szervezeti és Működési Szabályzatát a Diákönkormányzat fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá 14 napon belül (munka-, ill. munkaszüneti napok beszámításával). Ha a benyújtást követő 14 napon belül nem érkezik a Tantestülettől írásos ellenvélemény, a szabályzatot elfogadottnak kell tekinteni. A Szervezeti és Működési Szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola SZMSZ-ével, illetve házirendjével. A Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint mellékleteinek módosításainak szabályait a Diákönkormányzat dolgozza ki.
76. § A Szervezeti és Működési Szabályzat kihirdetése napján lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a jelenleg érvényben lévő SZMSZ érvényét veszti. Az SZMSZ alapján a szervezete felépüléséig (legfeljebb 10 munkanapig) a diákokat patronáló tanár ideiglenes Diákönkormányzat elnöki tisztséget tölt be, aki felelős a hatályba lépés után számított legfeljebb 14 munkanap alatt a Diákönkormányzat testületeinek felállításáért, a Szervezeti és Működési Szabályzat végrehajtásáért.
77. § A Diákönkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatában nem szabályozott kérdésekben 1990. évi XXXIII. Törvénnyel módosított és kiegészített 1985. évi I. törvény (oktatási törvény) és végrehajtási rendeletei, különösen az 53/1990. III. 21. MT. Rendelettel módosított 41/1985/VIII. 20./MM. sz. Rendelet előírásait, valamint az 11/1994. MKM rendeletet, és az 1990. évi LXVIII. törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. tv. és ezek helyébe lépő jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2009. X. 09.
Készítették: Deák Péter
Sölch Tamás
A Szervezeti és Működési Szabályzat (SZMSZ) TERVEZET alapján.