Új könyvek

A trianoni békediktátum megkötésének 100. évfordulóján Molnár Zsolt Trianon- kislexikonának kiadásával járultunk hozzá a nemzeti összetartozás évéhez. A nagy érdeklődésre való tekintettel készült el ez a bővített, illusztrációkkal gazdagított kiadás.

Trianon ma is a mindennapjaink része – ezért a tragikus esemény és az abból következő folyamatok megismerése kiemelt feladata az iskolai történelemtanításnak.

A több mint 100 éve kötött szerződés átszabta Közép-Európa határait, elszakítva hazánk területének kétharmadát, idegen ország állampolgáraivá téve magyar lakosságának egyharmadát. Molnár Zsolt középiskolai történelemtanár Trianon-kislexikona közel ezer címszavával segít eligazodni az 1920-hoz vezető események és az annak hatására kialakult jelenségek útvesztőjében. Az iskolai közönségre szabott kötet nemcsak általános és középiskolai tanulóknak és tanároknak ad támpontot a témához kapcsolódó tanórák során, hanem a trianoni döntés körülményeit, máig ható következményeit  megérteni akaró érdeklődök számára is tárgyilagos ismeretet nyújt a történelmi eseménysorral kapcsolatos fogalmak, földrajzi nevek és személynevek magyarázatával.

Finy Petra mesegyűjteménye különleges a hazai gyerekirodalomban: Magyarország hat földrajzi tájegységének és fontosabb vizeinek meséit gyűjti egybe, miközben mindegyik szöveg a szerző saját meséje. A hagyományosan ismert állatmesék, legendamesék és tündérmesék motívumait a szerző sajátosan lírai és újszerű elemekkel gazdagítja, amelyek eredményeképpen egy izgalmas, titkokkal teli, s mint ilyen, felfedezésre csábító mesevilág teremtődik a hangoskönyvet hallgatva.

Tartalom

1. korong

DUNÁNTÚLI-KÖZÉPHEGYSÉG

1. A levendulagyermekek (levendula)

2. A tűzlepke (aranyos tűzlepke)

3. A zöld fiú (zöld levelibéka)

4. A szerelemfa (molyhos tölgy)

DUNÁNTÚLI-DOMBSÁG

5. A nündérek (vékony káka és közönséges nünüke)

6. A boszorkány karikái (mezei szegfűgomba)

7. Az árva lány haja (árvalányhaj)

ÉSZAKI-KÖZÉPHEGYSÉG

8. A hiúzfiú (hiúz)

9. A csillagszalamandra (pettyes szalamandra)

10. A fehér vihar (lipicai ló) Alföld

11. A fehér karú lány (fehérszárnyú szerkő)

12. A marhahadsereg (szürke marha)

13. A bűvös kabátkák (puli)

14. A darvak tánca (daru)

 

2. korong

KISALFÖLD

1. A sárkány lila lehelete (odvas keltike vagy hüvelykes földfüstje)

2. A hóhercegnő és a kislány (hermelin)

3. A katángtenger (mezei katáng) Nyugati Peremvidék

4. A mohabunda (seprűmoha)

5. A világ legkisebb hőse (havasi cincér)

6. Az éjharangok (fekete tárnics)

7. A fába szorult törpe (szakállzuzmó)

VIZES ÉLŐHELYEK

FERTŐ TÓ

8. Az azúr úr (sávos szitakötő)

9. A vízi kutya (vidra)

10. A jégből faragott madár (jégmadár) Velencei – Tó

11. A kék nyakú asszony (kékbegy)

12. A lány, aki tudott a vízen járni (molnárpoloska)

13. A tüskés ágyúgolyó (sün)

KIS-BALATON

14. A kárókatonák (kárókatona vagy kormorán)

TISZA

15. A virágba borult folyó (kérész)

16. A vízi leány növényei (sövényszulák)

DUNA

17. A fehér huszár (nagy kócsag)

18. A hódok segítsége (hód) 

Valamikor azt gondoltam, hogy a hangoskönyv egyszeri alkotói folyamatban születik meg, s nincs írott változata. Némiképp csalódott voltam, amikor kiderült, hogy ez nem így van. Ennek a hangoskönyvnek viszont valóban nincs írott változata. Ültem a stúdióban, becsuktam a szemem, és meséltem fejből a történeteket, úgy, ahogy eszembe jutottak. A „Semmiből” haladtam a „Minden” felé, éppen úgy, ahogy az egy terápiás folyamatban történik. Mesés kalauznak szántam azoknak, akik az önteremtés vagy az öngyógyítás útját járják.

Tartalom:

1. A lélekről

2. A Napról

3. Az egészségről

4. Az igazságról

5. A boldogságról

6. A halhatatlanságról 

1954-ben az ifjú David Attenborough-nak káprázatos alkalmat kínált az élet: világ körüli útra indulhatott, hogy ritka és különleges állatokat gyűjtsön a Londoni Állatkert számára, és minderről filmeket készítsen. Ez a hangoskönyv a Guyanában tett gyűjtőútról számol be, e távoli vidék hihetetlen szépségeiről és mesés állatvilágáról. A szerzőre oly jellemző szellemességgel és bájjal megírt történetek nemcsak az emlékezetes kalandokról szólnak, hanem arról az emberről is, aki rajongó szeretetet ébresztett bennünk a természet iránt, és lelkesedése azóta is töretlen. 

Amikor útra keltünk, hogy felkeressük Lechner Ödön épületeit határon innen és túl, tudtuk, hogy az egyik legnagyobb magyar építőművész nyomába szegődtünk. Nélküle nincs magyar építészet, személye, művészete és hatása megkerülhetetlen a századforduló világában, nemzetközi mércével mérve is ragos életműve ma is igazodási pont. A magyar formanyelvet, a nemzeti stílust szerette volna megteremteni formai újításaival, népművészeti motívumok alkalmazásával és a Zsolnay-kerámiák használatával, létrehozva a szecesszió magyaros, népies irányzatát.

Megfordultunk mindazokon a tájakon, ahol ő maga is, megnéztük és bejártuk egyedülálló alkotásait, amelyek mindenkit rabul ejtenek. Pozsonytól Kolozsváron és Nagybecskereken át Zomborig követtük az útját, hogy megörökítsük képben és szövegben ma meglévő összes épületének állapotát, felkutattuk lebontott és megsemmisült műveit, összegeztünk meg nem valósult terveit. Különleges barangolás volt ez a múltban, a kiegyezés korától az első világháborúig tartó építészeti aranykorban, amelyet szintén bemutatunk a könyvben.

Nem volt soha egyetlen építőművésze sem Magyarországnak, akinek ilyen felmérhetetlen hatása lett volna kortársaira és az utókorra is, és nem volt még magyar építész, akinek öt művét felterjesztették a világörökségi várományosi listára. Kötetünkből az is kiderül, mit vettek át követői, tanítványai az általa teremtett új stílusból és művészi formanyelvből. Lechner Ödön a nemzeti építészet apostola volt, aki alkotásaival ma is hat. Aki kinyitja ezt a szép albumot, megtapasztalja művészi erejét. 

A többszáz fotót, dokumentumot felvonultató kötet a Kossuth-nagydíjas szerző Átvilágítás című önéletírásának fonalán vezeti végig az olvasót Jókai Anna kiemelkedő irodalmi életművel teljes, küzdelmes életén. 

A hetes mágikus szám, szinte minden mesében szerepel – de a hetvenhét kétszeresen is az! A sárkánynak sokszor van hét feje (ebben a könyvben is szerepel egy sárkány, de ne ijedjetek meg, ő nem hétfejű, inkább százlábú). Illyés Gyula sem véletlenül fűzött egybe 77 magyar népmesét: el akarta varázsolni olvasóit. Ennek a könyvnek is ez a célja: a varázslat, csak épp Beke Mari módra. És ő hogyan csinálja, talán boszorkány? Vagy varázsló? Egyik sem! Nem a semmiből kapkodja elő a csodákat (füled mögül a tojást vagy a nyuszit cilinderből), hanem lelkes gyereksegédei dolgoznak a keze alá, ő pedig vezényel: így készül el a murisan riasztó busó maszktól a lebegő szalmaangyalon át az agyag tűzoltózenekarig vagy a karcolt tökdudáig rengeteg játék. Mindegyik technikája még abból a messzi-messzi korból származik, amikor a szülők és csemetéik nem a boltban vagy az interneten vették meg a játékokat, hanem ők maguk csinálták. Beke Mari és a sok, a könyvben szereplő 6-14 éves gyerek mind azt szeretné, hogy te is csatlakozz hozzájuk, és fedezd fel, milyen fantasztikus dolog a két kezünkkel alkotni, hiszen már az is játék! Kalandra fel! 

Ez a könyv egy különleges gyűjtemény: az első olyan kiadvány, amely bemutatja a jelenleg ismert 102 magyar földgömb mindegyikét. A kötet DVD-melléklete ezek közül tár elénk 72 földgömböt – nagyítható és körbeforgatható formában, továbbá lehetővé téve, hogy a Google Earth alkalmazásához kapcsolódva összevethessük a régi földrajzi térképeket a maiakkal, megtaláljuk a korabeli földrajzi nevek napjainkban használt megfelelőt. A DVD egykori feladatgyűjteményeket, földgömbökkel kapcsolatos gyakorlatokat is kínál az érdeklődőknek, akik a nyomtatott föld- és éggömbök világát szeretnék megismerni. 

A regény megtörtént esetet dolgoz fel.

1951. április, Magyarország. Hatályba lépett egy minisztertanácsi rendelet, megkezdődtek a fővárosban a kitelepítések. Az értelmiségi és nemesi családok nemkívánatos elemekké váltak. Korra és nemre való tekintet nélkül, minimális csomagjaikkal kerültek polgári otthonaikból vidéki száműzetésbe. Dr. Szabó Miklós törvényszéki bírót két kicsi gyermekével és feleségével Újszilvásra deportálták. Egy grófi család is felkerült a listára, akiket nem csak vagyonuktól, de nemesi rangjuktól is megfosztottak. Mit szólnak ehhez a meghurcolt kulák családok, akik kénytelenek befogadni a fővárosi üldözötteket? Hogyan élik meg a drámai változást a gyerekek, a fiatalok és az idősek? A szálakat Sztálin mozgatja, a magyar politikai elit kifogástalan bábjai főszereplésével, élükön Rákosi Mátyással és Gerő Ernővel. Szerelem, árulás, születés és halál – az élet körforgása soha nem áll meg.

Történelmünk eme apró szégyenfoltjáról a mai napig nem sokat tudunk. Ezt az űrt tölti be a debütáló szerző hiánypótló regénye. 

Milyen a patakparti kondipark? Na és a túrógombóc-pingpong? Hogyan adogat Dalma? Paripa-e a szobabicikli? Petőfisen csúsznak a téren a jégen a srácok? Mi a jó a kosarazásban? Milyen érzés a fenyőerdők illatával lefelé siklani egy hegyoldalon? Titkos ereje van-e a túlpartnak? Mire emlékszik egy futócipő?

A kötetben szereplő, három korosztálynak, 7-9, 10-12 éves és 13 évnél idősebb gyerekeknek szóló kortárs versekben, kisprózákban a legkülönfélébb sportágakkal találkozhat az olvasó – de mindegyik írás középpontjában ugyanaz a semmihez sem fogható érzés áll: a mozgás öröme. 

A Tengeralattjárók 1776-1940 a tengeralattjáró-hadviselés történetének legfontosabb tengeralattjáróit mutatja be az amerikai függetlenségi háborútól a II. világháború kezdeti szakaszáig. Az olvasó megismerhet néhány híressé vált búvárhajót az amerikai polgárháborúból, mint amilyen egyebek mellett az Intelligent Whale, az I. világháború éveiből, végül pedig a II. világháborút megelőző időszak újszerű megoldásokat alkalmazó naszádjaiból, mint például a Nautilus, és a Swordfish.

A könyv a tárgyalt korszak legfontosabb 150 tengeralattjáróját vonultatja föl

(ábécésorrendben), mindegyiküket nagy pontosságú, színes képpel illusztrálva.

A búvárnaszádok legjellemzőbb fegyverzetükre, önsúlyukra, sebességükre és hatótávolságukra vonatkozó adatait táblázat szemlélteti.

Tervezésük, fejlesztésük, hadi szolgálatuk történetéről, a tengeri ütközetekben nyújtott mteljesítményükről rövid, tömör ismertető tájékoztatja az olvasót. 

Ez ​a mese is a hagyományos mesékben gyökerezik. Felbukkan benne a gyerekek számára ismerős garabonciás, a hollófernyiges, a királylány és a gonosz törpe. Egyesek kissé másképpen mutatkoznak: például itt Csipkerózsika helyett Kamupipőke-Csipkejózsika-Jozefina jelenik meg. Ráadásul olyan szereplők is felbukkannak, akik eddig nem szerepeltek mesében, csak detektívregényben (Hercule Poirot, a legendás magándetektív), egyperces novellában (Wolfné) vagy a Brehm-féle Allatok világa 7. kötetében (a pézsmatulok). És mi mást keresnének a szereplők ebben a mesében, mint… Na mit? Nem mást, mint életük értelmét. De nagyon. És keresztülkasul mindenen. És az olvasókkal együtt. Mert nélkülük semmire sem mennek. Hogy az olvasók dolga könnyebb legyen, a szerző unokájának, Kamarás Milánnak a varázslatos rajzai segítik belendíteni az olvasók képzeletét. Fekete-fehérek ezek a rajzok, hogy a mesehősökkel együtt kutató olvasók színes képzetvilága is kellőképpen működhessen. Mit is kívánhat a kiadó? Sikeres együttműködést a keresésben – mert aki keres, az talál! 

Mik a gyermekjogok? Miért fontos ezek megismerése? A gyermekjogi nevelést nem lehet elég korán kezdeni. Fontos ez abból a szempontból, hogy a gyermekek felismerjék az őket ért jogsértéseket, de fontos amiatt is, hogy tiszteletben tartsák mások jogait. Ezek az ismeretek segítenek abban, hogy a gyermekek felelősségteljes felnőtté váljanak. A gyermekjogi mesekönyv a kicsik nyelvén, számukra ismerős közegben – a mesék világán keresztül ismerteti meg a gyermekeket az őket megillető legfontosabb gyermeki (emberi) jogokkal.

Lackfi János tizenöt francia és belga költő legszebb, legőrültebb, legőrültebben szép verseit válogatta össze és fordította le az elmúlt száz évből. A világhírű francia gyerekköltészetből először jelenik meg antológia magyar nyelven.

A vízilovat elküldi a felesége karatézni, hátha úgy lefogy. A fülbemászó falba mászik, mert hát a falnak is füle van. A féllábú ember falába pedig szépen kihajt, erdő lesz belőle. Öltönyös pasasok bámulják az aszfaltozást tátott szájjal: hiába, az aszfaltozó munkások a legmenőbbek! A zsiráf berúgott, a milliomos kihajózott az ablakon, a tehénnek körülbelül négy lába van, és mind csodálatosan leér a földig. A tyúkok úsznak a víz alatt, húgom egy széktámla, keresztanyám egy fakereszt, na és? Elefántot is tartunk otthon, egy teknősbéka énekel katalánul, nagymama pedig ezeréves és fél kézen állva mos fogat. Ja, és van egy semmiházi ember, aki igazából nincs is, illetve egyszerre van is meg nincs is. Egy kagylóval fel lehet hívni telefonon a tengert, még bele is szól. Az informatikus kutyája pedig szerveren tárolja az elásott csontokat.

A kötet szerzői:

Alain Bosquet, Maurice Carme, Jacques Charpentreau, Robert Desnos, Pierre Coran, Georges Jean, Carl Norac, Géo Norge, René de Obaldia, Jacques Prévert, Raymond Queneau, Claude Roy, Jacques Roubaud, Jean-Pierre Siméon, Jean Tardieu 

Ez a kötet a magyar irodalom legismertebb verseit és azok átiratait tartalmazza. A kortárs irodalom kétszemélyes száguldó kommandója, a Lackfi János-Vörös István duó az Apám kakasa gyerekversátiratainak sikere után rávetette magát gimnáziumi kedvenceinkre meg nemkedvenceinkre, és az Ómagyar Mária-siralomtól az Erőltetett menetig maivá formálták a magyar irodalom legnagyobb verseit. Hány diák ismétli sziszegve, hogy tiszta szívvel betör, ha kell, embert is öl? Hányan ábrándoznak arról, hogy Párizsban járt az ősz? Hányan sóhajtják, hogy ez a sok szépség, mondd, mire való? Hányan viccelődünk vele, hogy isa, por és homou vogymuk, ez a három?

A vadonatúj versvariációk kicsit másról szólnak. Arról, hogy Isten áldd meg a magyart belső széthúzással. Vagy hogy na, srácok, még mi van széles e suliban szebb dolog az tornánál? Vagy hogy a tanárok idegére rámegyünk, rámegyünk, mert nincsen többé már agyunk. Vagy hogy megöl a dinófejű nagyúr. Vagy hogy Csaba bácsi nagy titokban a portfólióját mossa. Vagy hogy süvölt a tornéjdó a sztormi szkáj alatt. Vagy hogy lökött bulizásnak áldott szép ideje!

Röpdösnek a poénok, de nem csak ez a lényeg. Hanem hogy gúnyosan, merengve, örvendezve, mérgelődve, viccesen ámulhatunk rá közös dolgainkra, csapatépítő tréningre és budai büdösvízre, eltévedt zombira és hajnali gyilkosságra, sulibulira és világvégére. Életre, halálra. 

Ó, hát egy kis gonoszkodás, az már valami, nem? Csak amennyire jólesik. Ha egy bomba nem robban fel, az most rendesség tőle, vagy gonoszság? Hisz rendes bomba jó gyilkosan felrobban, nem? Ha egy halász túlságosan szereti a sült aranyhalat, hogyan teljesülnek a kívánságai? Ha a királyfi megbukik kötélmászásból, hogy jut fel a toronyba? Ha egy királyi bölcsességfog iszonyúan sajogni kezd, hova lesz a királyi bölcsesség? Ha egy rántotta kisüti a világháborút, akkor minden katona éhesen marad? Nektek ez mind nem elég gonosz? És ha egy láthatatlan ember belecsíp mindenki fenekébe, az már azért elég gonosz, ugye?

Ijjas tamás és Lackfi János olyan irtó rövid, vicces meg borzongató meg vicces-borzongató meséket írtak, melyeket az okos olvasók nyugodtan folytathatnak tovább, akár a világ végéig is, meg még egy nap. 

1-3.: VERSEK/VERSFORDÍTÁSOK/BOLGÁR NÉPKÖLTÉSZET/DÉLSZLÁV NÉPKÖLTÉSZEET/ALBÁN NÉPKÖLTÉSZET/ MAGYARORSZÁGI CIGÁNY NÉPKÖLTÉSZET/UDMURT, NYENYEC, VOGUL, CSUVAS NÉPKÖLTÉSZET

Mondják és írják, hogy “kétféle” Nagy László van. Daloló az egyik: életről, halálról, nehéz fájdalmakról, ropogó és szárnyaló örömről, zúduló magányról. És látomásokkal küszködő, “hosszú énekek” örvényeiben mélyre merülő a másik., Látomásoktól meggyötört, amelyeket a lét vetít elé, vagy maga vetít a létre. S e létről poémákban, terjedelmes lírai alkotásokban valló: életről, halálról, fájdalomról, gyönyörről. Meg történelemről: magányról, szerelemről, emberi próbákról, pusztulásokról s megújulásokról.

De vegye kezébe akárki ezt a gyűjteményes kötetet, s próbálja szétválasztani e “kétféle” Nagy Lászlót. Mert – bárhogy csűrje-csavarja is – csak egy költőt talál, aki dalokban és látomásokban azonos mondandókról, hasonló szorongásokról és világbanyújtózásokról vallott. Műveiben csak egy költőt érzékelünk, akit keményre kalapált az idő, s aki az emberi keménység mindent vállaló és mindig kitartó szenvedélyével felelt az időnek, a világnak. A létnek tehát, s amit abból egy emberi élet leginkább felfoghat és magába zárhat: a megélt és megértett történelemnek. Tragikus végletességgel, játékos kedvvel és a próbáló időben egyre bölcsebb fölénnyel: sok fintorral és oldódó örömmel is. Mert költői kíváncsiság munkált benne, és nemzetére, az emberiség sorsára figyelmező, teremtő akarat.

Lírai igéző erejével Nagy László több mint három évtizeden át szólt és énekelt közöttünk. Töményen, nehezen bogozható vállalásokkal s képekkel, erkölcsre, emberségre és szavára kényesen. Képzeletének egyetlen pillantása elegendő, hogy az élet egyetemességével szembesítsen. Emberi lényünk teljességet ostromló vágyaival: “Ki viszi át fogában tartva/ a Szerelmet a túlsó partra!” S a képeivel át lehetne rajzolni a világot. Emberibbre, tisztábbra, A tartás s a fegyelem erejétől egyetlen tömbből faragottá. Mert amit Adyról írt, róla is szól: “Akinek ország nem fáj, azoknak: póz-magyarság, akiknek semmi se fáj, azoknak póz-emberség. Póz-e, ha embert is magához mérhetőt kíván?” Verseiben az emberi helytállás és odaadás “mércéjét” példázta folyton. Költő ennél többet értünk nem tehetett.

„A tündérmesék nem öregszenek, nem avulnak el.

Minden embernek ma is el kell hagynia a szülői házat, mert az út maga az élet, mert aki nem indul el, az sohasem érkezik meg, sohasem válik érett, teljes személyiséggé. Ahogy nekünk, úgy minden mesehősnek meg kell küzdenie a maga boldogulásáért.

Életében legalább egyszer mindenki királyfi, netán királykisasszony, a maga életének királya lehet. Csak menni kell, és aztán váratlanul megtörténik a csoda.

Mert a csoda itt van velünk és bennünk. A másik undok béka, ha még nem állunk készen a szerelem elfogadására. De királyfivá válik, ha megértünk rá, ha eljött a pillanat. Béka, ha még nem ura ösztöneinek, és királyfi, ha már érett, ha már végbement benne a személyiség integrációja.”

A könyv nagy számú népmese szövegére támaszkodva azt vizsgálja, hol is van az a bizonyos más(ik) világ, ahová a mesék hőseinek el kell menniük azért, hogy végrehajthassák a rájuk kirótt nehéz feladatot, megtalálhassák önmagukat, és visszatérve beléphessenek a teljes értékű felnőttek világába.

Dr. Bárdos József a Kecskeméti Főiskola Tanítóképző Főiskolai karának nyugalmazott tanára, gyakorló szülő, kitűnő pedagógus. Könyvét közérthető nyelve, élvezetes stílusa, humora alapján is jó szívvel ajánljuk – akárcsak a PONT Kiadónál nemrég megjelent Piroska és a vegetáriánus farkas (Kalandozások a kortárs gyermekirodalomban) és Család a tündérmesékben című köteteit – mind a szakembereknek, mind a laikus érdeklődőknek. „

„Az ember a más emberek iránti bizalommal és empátiával születik. Ez adja meg az alapját nevelhetőségének, az őt körülvevő közösségbe való beilleszkedés képességének. Ennek a beilleszkedési folyamatnak természetes része a biológiai örökségként magával hozott empátiára építkező erkölcsi rendszer elfogadása és elsajátítása.

Tekintve, hogy a tündérmesék által képviselt erkölcsi világrend középpontjában éppen az emberi együttműködés, az egymás iránti bizalom, az empátia áll, a gyermekek életük első hat-hét évében a tündérmesék segítségével egy ma és holnap is érvényes, külső (transzcendens) támogatásra nem szoruló erkölcsi értékrendet sajátíthatnak el. Mégpedig a művészi élmény adta, életkori sajátosságaiknak, a rájuk jellemző mágikus-mitikus gondolkodásnak megfelelően úgy, hogy az meghatározó módon épüljön be személyiségük alapjaiba, érzelmi emlékezetükbe, egész életre szólóan meghatározva erkölcsi döntéseiket, választásaikat.” 

A lidércfény vagy bolygó-tűz különleges természeti jelenség. Fény, amely a legsötétebb éjszakában is képes reményt adni. Nem tudni hol, mikor lobban fel e bolygó fény, de ilyenkor segít élni, életben maradni, megérteni önmagunkat és a világot.

Ilyen, a hivatalosan oktatott irodalomtörténet mellett bolygó fényeknek szánja Bárdos József ezeket a kis, novellaszerű történeteket, amelyek egy pillanatra erős fénybe helyeznek, megvilágítanak egy arcot, egy sorsdöntő helyzetet. A szóba kerülő személyiségek, események

történelmi háttere ellenőrizhetően igaz. Éppen az, amit a tananyag, tankönyv kínál. A novellák pedig ez ismert történeti anyagot „mozgatják meg”, töltik fel élettel, képzelettel, átélhető fordulatokkal. Izgalmas emberi élethelyzeteket idéznek, melyekhez hasonlót (hűség, barátság, magány, szerelmi csalódás, kudarc, háttér-intrika, előítélettel való szembenézés) ma is, mi is átélünk, átélhetünk.

Az elbeszélések témái gyakran súlyosak, és veszélyesek az ábrázolt élethelyzetek. Mint például Arany János és Jókai Mór beszélgetése a Haynau uralom sötét éjszakájában.

Vagy a Madách Imre letartóztatása előtti pillanat, vagy Balassi Bálint Lengyelországba való elbujdosásának felidézése. A novelláskötet élményszerűen átélhető képet nyújt a lenyűgöző magyar irodalmi örökségről. 

A tizenegy tanulmányt egybefogó kötet a modern művészet alkotóinak a világába vezeti be az olvasót. Bemutatja a művészeknek a XIX. századtól megváltozott társadalmi helyzetét, akadémiai és magániskolai képzését, megmutatkozási formáit a múzeumokban, kiállítótermekben, világkiállításokon, folyóiratokban, valamint szerveződéseit és társulásait, a nőművészek érvényesülésének kezdeti nehézségeit. Az egyetemes szemléletű könyv az európai és az amerikai művészet jelenségeinek újdonságait tárja fel érdekes, olvasmányos formában sok képpel és alapos jegyzetanyaggal kiegészítve. A tanulmányok sokrétűsége hozzájárul a modern művészet sokoldalúbb megismeréséhez. 

A játékprogramok izgalmasak. De gondoltál már arra, hogy ezeket elkészíteni is nagyon érdekes lehet? Most előtted a lehetőség, hogy te is készíts számítógépes játékot, az ingyenesen elérhető Scratch programnyelven. Nem kell kódsorokat gépelned, csak színes blokkokból összeállítani a játékot.

A könyvet forgatva elsajátíthatod a programozás fogásait, és megismerheted a fontos fogalmakat. A könyvhöz tartozó online mellékletben megtalálod a programokhoz szükséges grafikákat, hangokat és háttereket, a Scratch-műhelyben pedig kipróbálhatod a játékok már kész változatait. Ezekkel és a Scratch-közösség többi alkotásával is játszhatsz, megnézheted, hogyan működnek, sőt átalakíthatod és továbbfejlesztheted őket. Játékos programozás 8-14 éveseknek, online anyagok, kipróbálható játékok.

Mindenkinek vannak titkai, amiket meg szeretne őrizni. Nem volt ez másként a múltban sem. A tudás birtoklásán sokak élete és birodalmak sorsa múlott. Mindig voltak hát olyanok, akik el akarták lopni mások ismereteit. Egyes dolgokat azonban el kellett mondani másoknak, például parancsot kellett osztani, de úgy, hogy csak azokhoz jusson el, akikre tartozott. Akinek ez sikerült az diadalmaskodott, akinek nem az az életével fizetett.

A titkolódzók és a kódtörők versenyfutása ma is tart. Mi már a szuperszámítógépek és a kvantum-kódok korszakában élünk. Közben egyes tinédzserek a laptopjukról törik fel a legvédettebb katonai rendszereket.

Ez a könyv – bemutatva a legizgalmasabb kódfejtések, feltörések történetét – nem csak arról szól hogyan jutottunk idáig, de – a titkosírás és a kódfejtés legfontosabb ismereteinek átadásával – megtaníthat arra is, miképp védhetjük meg a saját titkainak. 

A különféle szimbólumok – logók, zászlók, központozási jelek – mindenhol ott vannak körülöttünk, de már annyira hozzászoktunk a látványukhoz, hogy meg sem kérdezzük, esetlegesnek tűnő formájuk vajon miért pont azt jelenti, amit jelent. Ebben a magával ragadó könyvben Joseph Piercy olyan jelek titkos birodalmába vezet be minket, melyeket amúgy magától értetődőnek veszünk. Szól többek között arról, hogy a szív alakú szimbólum anatómiailag vajon miért inkorrekt, és miért jelképezi a szeretetet? A Bluetooth szimbólum vajon miért egy X. századi dán király nevét viseli? Hogyan találta ki egy biztosítási társaság a pszichedelikus „smiley” jelet, ráadásul egészen véletlenül?

Ez a jól érthető és tömör könyv izgalmas és hasznos útmutató az emberiség történetét végigkísérő jelek és formák világához. 

A Róma kulturális szótár kötelező olvasmány Róma szerelmesei számára, de bátran ajánlható mindenkinek, aki egy kicsit is érdeklődik az Örök Város iránt. Nem útikönyv, mégis hasznos kalauz lehet római tartózkodásunk előtt, alatt és után is, hiszen ez a szótár a Várossal kapcsolatos kulcsszavakat és kifejezéseket magyarázza. A szócikkek a képzőművészeti alkotásoktól a közlekedésig, a zenétől a gasztronómiáig, a történelmi eseményektől az egyházi ünnepekig, a feliratoktól a híres emberekig számos témába nyújtanak betekintést. A címszavak döntő többsége olasz, kisebb hányaduk latin nyelvű, illetve római nyelvjárási, de jól ismert magyar és angol címek, idézetek, kifejezések is felbukkannak közöttük. Ez a nyelvi sokszínűség azonban nem szabad, hogy bárkit elijesszen: a részletes magyarázatok, valamint a szócikkek közötti keresztutalások gondoskodnak arról, hogy ne csak az italianisták számára jelentsen izgalmas olvasmányt a könyv, amelyben – a lektorálást végző Dr. Szabó Győző szavaival élve – „minden szó Rómába vezet”.